Az óvodában folyó nevelő oktató munka

A Montágh Imre Általános Iskola Gyógypedagógiai Óvodai Csoportjának nevelési programja a családban élő speciális óvodába járó értelmi fejlődésükben középsúlyos fokban akadályozott (értelmi fogyatékos) óvodások nevelését hivatott segíteni.
Bár gyermekeink elsősorban gyermekek, óvodások, akik speciális nevelési szükségletekkel bírnak, óvodai programunk jelentősen eltér a többségi óvodás programtól.

Játszó gyerekek az óvodában
Ez az eltérés elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyermekek spontán tanulása sérült, idegrendszeri sérülésük miatt kell tanítani őket mindazokra – sokszor direkt módon – amelyeket a gyermekek a többségi óvodákban az egésznapos játék, illetve a foglalkozásokon indirekt módon sajátítanak el.

Természetes kíváncsiságuk alacsonyabb szintje, illetve hiánya miatt nem várható, hogy önként kapcsolódjanak be a foglalkozásba, ezért a részvételük egy-egy foglalkozáson kötelező.

Ugyanakkor a program legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság. A pedagógus dönti el a gyermekcsoport, illetve az adott gyermek alapos ismerete birtokában, hogy melyik foglalkozásformát választja, hogy egy-egy foglalkozás mennyi ideje tart, az ismeretnyújtásban – szerzésben milyen mélységig jutnak el.

Mindehhez jól képzett szakemberre, a gyermek feltétlen elfogadására, illetve az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezet megértésére, elfogadó hozzáállására – olykor szemléletváltozásra van szükség.

Játszó gyerekek az óvodában
Gyermekeink szocializációja érdekében a szülőkkel következetes kapcsolatot tartva el kell érnünk, hogy a fenntartóink (a törvény biztosította lehetőségeken belül), messzemenően biztosítsák a speciális fejlesztő munka optimális feltételeit.
 A foglalkozások egymással igen szoros kapcsolatban vannak. A foglalkozásokon szereplő témakörök elkülönítve is feldolgozhatók, de komplex módon is, amikor egy adott témához rendeljük a képességfejlesztést, és a foglalkozások nem különülnek el.

Az a fontos, hogy bármilyen feldolgozási módot választunk, a gyermek és a speciális nevelési szükséglete a meghatározó.
 A kognitív funkciók fejlesztésén túl és mindamellett, hogy fejlesztjük bennük az összetartozást, a problémamegoldó készséget, az önértékelést és a humort is – az alapvető gyermeki tevékenység, a játék szerepe kell, hogy maradjon.
 Fontos a szülőknek és a környezetnek elfogadni, hogy fejlesztésük időben sokszorosa az egészségesekének, és az ő fejlődésüket mindig önmagukhoz kell mérni.

Hagyományok

  • kirándulás a helyi Állat- és Szabadidő Parkba, vagy a jászberényi Állatkertbe
  • őszi termésgyűjtés, erdei séta valamelyik közeli erdőben
  • Mikulás ünnepség, ajándékozás
  • ajándék készítés, Karácsonyi ünnepély a szülőkkel közösen
  • Farsangi mulatság, jelmezbál
  • részvétel a többségi óvoda Bábos találkozóján
  • Húsvéti nyuszifészek készítése az udvaron
  • utazás vonattal valamelyik közeli városba; az ottani közlekedés megfigyelése
  • játszónap és vendégül látás a csoport felnőtt dolgozójának családi házában, udvarán
  • Anyák napi ünnepély és műsor a szülőkkel
  • Gyermeknap a többségi óvoda udvarán az ottani gyermek közösséggel
  • névnapok, születésnapok folyamatos köszöntése megrendeléssel, ajándékkal
  • óvodai búcsú, tanévzáró – családi nap keretében, az iskolába menők megajándékozása
Mikulás ünnepség

Bekerülés módja

Az óvodai csoportba a 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága vizsgált és ide helyező szakértői javaslattal rendelkező gyermekek kerülhetnek be. Három éves kortól 8 éves korig járhatnak ide; évenkénti kontrollvizsgálattal figyelemmel kísérve a fejlődésüket.

Bármelyik más intézménybe való áthelyezéshez is ugyanilyen vizsgálat szükséges. Az óvodában való elhelyezés minimális feltételei:
  • elemi szintű kommunikációs készség
  • hely- és helyzetváltoztató képesség
  • a táplálék felvételnek minimális fejlettségi szintje
A beszoktatás módja megegyezik a többségi óvodák követelményeivel, a fokozatosság és a rugalmasság elvét betartva. A végleges óvodai elhelyezést két hónapos próbaidő előzi meg. A speciális ellátásból bármelyik oktatási intézményben tanulhatnak tovább, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján.

Ovis farsangOvis farsang

Korai fejlesztés

2001. január 1. óta a speciális óvodai csoportban – helyileg a Tószegi út 58/a alatt – délután 15.00 óra után vehető igénybe a komplex korai fejlesztés.

Játszó gyermek A 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján heti kettő vagy négy órában kettő korai fejlesztő szakember foglalkozik a 0-5 éves korú gyermekek fejlesztésével a szüleik jelenlétében, közös gyakoroltatással.

A korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgáló módszerrel jelentős elmaradást mutatnak az alább felsoroltak közül egy vagy több fejlesztési területen:
  • mozgásfejlődés
  • értelmi fejlődés
  • hallás- és látásfejlesztés
  • kommunikáció, beszédfejlődés
  • szociális, érzelmi fejlődés, viselkedésbeli eltérés
  • valamint olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek nagy valószínűséggel fejlődési elmaradást eredményeznek.
Korai fejlesztésKorai fejlesztés

A korai fejlesztő programok célja a sérült kisgyermekeket nevelő családok segítése, a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztése, illetve egyéb fejlesztési eljárásokat biztosító intézmények ajánlása.

Iskolába kerülés módja

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által készített szakértői javaslat alapján történik.

Ovis farsangOvis farsang

A speciális óvodai csoport kiemelten megvalósítandó nevelési feladatai a 2007/2008-os tanévben: A szokások kialakítása az óvoda és a szülői ház együttes feladataként. A folyamat csak akkor eredményes, ha mindkét helyen egyformán segítik ennek kialakulását, megerősödését. Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a nevelői a gyermektől. Arra kell törekednünk, hogy a szokásokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás igénye a gyerekből induljon ki, mert így nagyobb erőfeszítésre képes, könnyebben tartja be azokat. A gyermek számára a legnehezebb alkalmazkodást az iskolába lépés jelenti, így annak előkészítése kiemelt feladat; melynek érdekében a jól begyakorolt sztereotípiák kialakításával az iskolai életmódra kell felkészítenünk a gyermeket. Vizuomotoros készség fejlesztése az olvasás-írás-számolás elsajátításához szükséges készségek megalapozása a vizuális észlelés és testséma fejlesztésével. Az önkifejező-képesség fejlesztése érdekében kiemelt szerepe van a beszédindításnak, a szókincs bővítésének és a sajátos nyelvi formák elsajátításának. A SNI gyermekeknél előfordulhat, hogy spontán mozgásos reakcióik ritkábbak, a külvilág megismerésére irányuló kíváncsi, kutató viselkedése beszűkültebb, ezért nagyon lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló, biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése. A kompetencia alapú fejlesztés keretében a nyelvi és környezeti kommunikáció fejlesztése és a vizuális kommunikációs képesség fejlesztése mellett szeptembertől a zenei alapú mozgás- és ritmusfejlesztés területén is bevezetjük az új módszert. Feladatunk még, hogy az óvodai kereteknek megfelelően megadjunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez és kompenzáljuk lehetőségeink szerint azokat, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között.